A Taj Mahal India egyik fő vonzereje. Magyar kiejtéssel Tádzs Mahal. Kétségkívül nem csak India, hanem a világ egyik leghíresebb látványossága. A Taj Mahal 1983 óta az UNESCO világörökségi listáján szerepel, valamint a világ 7 csodáinak egyike. A Taj Mahal története és látványa évente 8 millió turista keresi fel indiai utazása során. Viszonyításul érdekes infó lehet, hogy az Eiffel-tornyot évent 7 millóan, a Gízai nagy piramist évente 4 millióan, míg a Stonehenge-t évente mindössze 1 millió látogató keresi fel. Nézzük, mi lehet az a különös misztikum, ami a Taj Mahal vonzerejét jelenti?

 

Az agrai Taj Mahal története tipikusan indiai sztori

 

Tipp: Nézd meg a Taj Mahalt élőben indiai utazásod során>> Indiai utazás 

 

Ezt kell tudni az ágrai Taj Mahalról

Egyes kutatások szerint a Tadzs Mahalt nem Shah Jahan (Ejtsd Szah Dzsehan)építette. Man Szingh hindu rádzsa palotája volt, Ala Manzil néven. Amikor Mumtáz-i-Mahál meghalt, a palotában Dzsái Szingh élt, Man Szingh unokája. A mogul császár elkérte tőle, mintha csak egy szál virágról lett volna szó. Mit tehetett volna Dzsái Szingh? Azt válaszolta, hogy ez nagy megtiszteltetés rá nézve.

Az Ala Manzil nemcsak egy palota volt. Számos melléképület tartozott hozzá, kerti lakok, vendégszobák, fürdők, tornyok, kincstár, kertek, folyóparti ghatok; nem is beszélve a felhalmozott drágaságokról. Ezek között volt a Pávatrón is. Shah Jahan egyszerűen elkobozta a hindu királyok palotáját.

Honnan tudjuk mindezt? Sah Dzsehán saját udvari krónikásától. Mulla Abd al-Hamid Lahori írja a krónikában, a Bádsáh-náméban:

„Volt a nagyvárostól délre egy szép és kellemes földterület, ezen állt Rádzsa Man Szingh palotája. Ezt választották ki a paradicsom lakója (Mumtáz) sírhelyéül."

A krónika nem építkezésről, hanem átalakításról beszél – bontás, feltöltés, kenotáfium állítása, díszek lecserélése Koránból vett idézetekre. További bizonyíték, hogy a Tadzs már Shah Jahan utódja, Aurangzeb idejében nagyon rossz állapotban volt, mint általában a régi paloták. Megsüllyedés, beomlás, beázás, és egyéb olyan dolog, ami nem fordul elő egy új épületben.

A Tádzs Mahal története hivatalos verzióban

Sah Jahan mogul uralkodó 1607-ben megismerkedett Arjumand Banu Begummal az akkori miniszterelnök lányával. Öt éves jegyesség után asztrológusok javaslatára 1612. május 10-én házasodtak össze, ekkor változtatta nevét az asszony Mumtaz Mahalra („a palota kiválasztottja”). A feleség kérése az volt, hogy halála után méltó emléket állítson emlékére.

Házasságuk 1631-ben ért végett, mikor a Burhanpurban folytatott hadjárat során az asszony belehalt a tizennegyedik gyermekük születésébe. Shah Jahan felesége esküvői kérését teljesítve építette meg a Tadzs Mahalt.

A Tadzs Mahal Dzsahán sah parancsára épült felesége, Mumtaz Mahal halála után az asszony emlékére. A hatalmas márvány sírpalotán 20 ezer munkás 22 évig dolgozott, mire 1648-ban végre elkészült. A világ egyik legnagyobb szabású építészeti alkotását naponta 20 ezer látogató keresi fel.

Shah Jahan

Shah Jahan 1592. január 5-én született, az indiai mogul dinasztia ötödik uralkodója, a világcsodának tekintett agrai Tadzs Mahal építtetője.

A mogul dinasztiát Bábar alapította, aki két világhódítótól – apai ágon Timurtól, anyai ágon Dzsingisz kántól származtatta magát. A Közép-Ázsiából kiszorult csagatáj herceg 1519-ben tört be Indiába, s alig tízezer fős, mongol és török lovasokból álló seregével 1524-ben legyőzte a delhi szultán hatalmas számbeli fölényben lévő seregét. Utódai moguloknak – helyesen maghaloknak, azaz mongoloknak – nevezték magukat, jóllehet túlnyomó részben keleti törökök voltak. A muzulmán vallást követő mogulok eleinte megtalálták az együttélés módját túlnyomórészt hindu alattvalóikkal, a hatalmas birodalom a toleráns és kiváló szervezőképességű Akbár, majd ennek fia, Dzsehángir alatt élte fénykorát.

Dzsehángir után öt fiú maradt, a véres hatalmi harcból végül 1628-ban a másodszülött Khurram került ki győztesen, aki felvette a Sah Dzsehán (perzsául a világ ura) címet. A harmincöt éves új uralkodónak több lázadással kellett szembenéznie, de ezeket gyorsan leverte, sőt déli terjeszkedésbe fogott. Az itt szerzett területek azonban csak ellensúlyozták az északon elszenvedett veszteségeket: őalatta lett világos, hogy a dinasztiát alapító Babár nagy álma,

Timur birodalmának visszaszerzése a perzsáktól nem lehetséges. A hadjáratok a kimeríthetetlennek látszó kincstárat megterhelték, hiszen uralkodása alatt a nemesek és a katonák száma megnégyszereződött, a hiányzó pénzt a parasztokból sajtolták ki. Ugyanakkor Sah Dzsehán bátorította a kereskedelmet és az ipart, felvirágoztak a városok, utak és csatornák épültek a távoli városokig és kikötőkig.

A nagymogul ugyan tehetséges volt, de az örökölt kápráztató gazdagság és hatalom elpuhulttá és kényelmessé tette. A hadvezetést vezéreire, a kormányzást kegyenceire bízta, ő maga pedig idejének nagy részét a művészeteknek szentelte. Kitűnő nevelésben részesült, perzsa kultúrában nőtt fel, nagy műveltségű és jó ízlésű uralkodó vált belőle. Kedvelte a festészetet és rajongott a drágakövekért: maga is faragott gyémántokat, s ő készíttette a híres gyémántokkal ékesített Pávatrónt. (A „mindössze" két méter magas és egy méter széles trónust, amelynek aranylapjain 26 733 gyémánt, rubint és smaragd villog, 1739-ben a perzsa Nadir sah rabolta el, azóta Teheránban látható.)

Igazi szenvedélye azonban az építészet maradt, alatta alakult ki teljes pompájában az indiai és perzsa elemek keveredéséből a mogul stílus. Épületeinek többsége hatalmának és gazdagságának fitogtatását szolgálta előbb Agrában, majd székhelyén és kedvenc városában, Delhiben. Agrában a Gyöngy mecset hirdeti nevét, Delhiben fehér márványból építtette újjá az Akbár által emelt Vörös Erőd épületeit és Sahdzsehánábád néven egy egész új várost emelt palotákkal és mecsetekkel, szintén márványból – ezt a kort gyakran emlegetik „a márvány uralmának".

Rejtélyes nevek a Taj Mahal homokkő falán

A régészek 671 nevet találtak az iszlám műemlék homokkő falába faragva. A pompás Taj Mahalt a mogul császár, Dzsahán sah építtette kedves felesége, Mumtaz Mahal emlékére. Mumtaz gyerekszülésbe halt bele 1630-ban, és a császár, India ötödik mogulja szerette volna, ha Agrában, ahol az uralkodói udvar helyszínén egy fehér márvány síremléket építenek az emlékére.

A régészek valószínűnek tartják, hogy az a névlista, amely az épületnek a Yamuna folyóra néző északi oldalán találtak, a kőműveseké. A neveket az Indiai Régészeti Felmérés vizsgálata során fedezték fel. Annyi bizonyos, hogy a főépítész Ahmad Lahori, a kalligráfus Amanat Khan Shirazi és a kőművesek vezetője, Mohammed Hanif is szerepelnek a listán.

A legenda szerint az uralkodó az építkezés befejezése után Ahmad Lahorit megvakíttatta, hogy soha ne építhessen még egy ilyen pompázatos épületet. Az építkezéshez közel húszezer munkásra volt szükség, akik messzi tájakról is érkezhettek – például Törökországból és Szíriából. A feliratok többsége arabul és perzsául van, de indiai írásjelek és a hinduk által a Devanagari-kéziratban használtak is megtalálhatók köztük.

A kőművesek egy része írástudatlan volt, így a régészek a falba vésett feliratok egy részét most próbálják megfejteni. A nevek csoportosítva találhatók a falon: külön vannak pl. a kupola-készítők és kerti munkások nevei.

Agra a Taj Mahal városa

A Taj Mahal városa Ágrában. Az UNESCO világörökség listáján szereplő gyönyörű emlékmű Jamuná folyó partján fekszik Vrindávanból mindössze 1,5 órányira autóval. A Taj Mahal városa, Agra -  Uttar Prades államán nyugati részén fekszik, Delhitől 200 km-re. Lakossága 1,3 millió.
Agra megszakításokkal 1526 és 1648 között a Mogul birodalom fővárosa volt. Ebben az időszakban épült az agrai Vörös Erőd, ami  Sáh Dzsahán palotájaként funkcionált. Ágra város leghíresebb látnivalója a Tádzs Mahal.

Környezetvédelmi tudnivalók Taj Mahal utazás mellé

Az indiai turizmus rengeteget küzd a Taj Mahal utazási célpontként való megőrzéséért. Éppen ezért környezetvédelmi óvintézketések védik a világhírű Taj Mahalt.

Az indiai parlament közlekedési, idegenforgalmi és kulturális bizottsága elé terjesztett jelentés szerint a Tadzs Mahal fehér falaira finom por telepszik és sárgás elszíneződést okoz. Az Új-Delhitől délre, Agrában fekvő emlékmű annak ellenére sárgul, hogy a környék levegőjét szigorú intézkedésekkel próbálják tisztán tartani. 

Taj mahal utazás Indiában

 

A légszennyezettségi mutatók ugyanis nem is rosszak, a kén-dioxid és a salétrom-oxid koncentrációját például sikerült jóval az egészségügyi határérték alá szorítani, a „lebegő szemcsés anyag" viszont az esős évszakot leszámítva soha nem látott tömegben terjeng a környéken – állapítja meg a jelentés.

A szakértők a lepedéket agyagpakolással javasolják eltávolítani, mert ez az eljárás nem koptatja a falakat és nem rozsdállja a fém díszítéseket.

 

 

Joomla SEF URLs by Artio