95 éves korában elhunyt Nelson Mandela, a korábbi Nobel-békedíjas dél-afrikai elnök, az emberi jogok harcosa. A szabadságszeretet ikonjává vált, sokak számára az emberi méltóság példaképévé. A jelenlegi dél-afrikai elnök, Jacob Zuma fájdalmasan közölte: „A nemzet elvesztette legnagyobb fiát..."

 

nelsonmandela

Nelson Mandela a xhosza nép Madiba királyi dinasztiájának sarja, egy thembu törzsfőnök fia volt. A Nelson nevet a győztes admirális emlékére kapta, míg második neve, a Rolihlahla xhosza nyelven annyit jelent: „aki bajba sodorja magát".

A polgárjogi aktivistát apartheid-ellenes tevékenységek miatt bíróság elé állították, s az ügyész először halálbüntetést kért rá. Mandela bátran vállalta: „Küzdöttem a fehér és a fekete elnyomás ellen. Egy olyan demokratikus és szabad társadalom eszményét dédelgettem, amelyben minden ember harmóniában él együtt, és egyenlő esélyekkel rendelkezik. Ennek az eszmének a beteljesülése ad reményt életemnek. De ha kell, Uram, ezért az eszméért meghalni is kész vagyok."

Életfogytiglanra ítélték, és 27 évet a Fokvároshoz közeli Robben-sziget színesbőrűek számára fenntartott büntetőintézetében töltött. Cellájában egy ágy volt és egy vödör a WC-nek. Kemény munkát kellett végeznie a kőbányában, és évente csak fél órára egy látogatót fogadhatott. Politikai nézeteinek visszavonásáért cserébe többször is felajánlották neki a szabadságot, de mindig visszautasította. A börtönben is segítette társait, akik tanácsért hozzá fordultak. Már itt nyilvánvalóvá vált, hogy ő lesz a dél-afrikaiak legjelentősebb fekete vezetője.

Végül 1990-ben, 72 éves korában hagyhatta el börtönét. 1994 végül meghozta az első demokratikus választásokat Dél-Afrikában, és Mandela lett az ország első fekete elnöke. Hihetetlen, hogy meg tudta őrizni vidámságát, és bosszúvágy nélkül, hazája érdekében a megbékélésre helyezte a hangsúlyt. Kezet nyújtott az elnyomóinak. Nemzete sport iránti lelkesedését például arra használta, hogy előmozdítsa a megbékélést a fehérek és a feketék között, ösztönözve a fekete dél-afrikaiakat, hogy támogassák az egykor gyűlölt nemzet rögbi csapatát.

Mandela elnöksége alatt nemcsak az apartheid embertelen politikáját számolta fel, hanem elsimította a nemzeti és nemzetközi ellentéteket, sőt igyekezett megvédeni Dél-Afrika gazdaságát is. 1994-ben az Újjáépítési és Fejlesztési Terv segítségével nagy lépést tett előre, ez az intézkedés a dél-afrikai kormány által finanszírozott munkahelyteremtést, a lakhatást és az alapvető egészségügyi ellátást biztosította.

Nelson Mandela elmondta, hogy a börtönben az elítélt társai között volt egy indiai ügyvéd. A dél-afrikai kormány az értelmetlen munka és a rutin által próbálta megtörni őket. Felismerve, hogy elméjük épen maradása és aktivitása érdekében szükséges pozitív dolgokkal foglalkozniuk, az indiai ügyvéd Bhagavad-gítá versekre tanította őt. Ezek mondanivalóját oda-vissza megvitatták, így tudták elviselni a napi robotolást.

Mandela Gandhihoz hasonlóan jogot végzett, s mindketten egy új korszakot nyitottak hazájuk s egyben egy földrész történetében is. Mandelára nagy hatást gyakorolt Gandhi munkássága. Újdelhiben tavaly júliusban, Mandela 94. születésnapi ünnepségén Gandhi unokája, Rajmohan kijelentette: nagyapja Mandelára gyakorolt hatása olyan óriási, hogy amikor Rajmohan találkozott dél-afrikaiakkal, ők a Mahátmára, mint a honfitársukra tekintettek. „A helyiek meglepve hallották, hogy Gandhi nem indiai volt" – mondta Rajmohan.Gandhi szobra Dél-Afrikában

„Míg Nelson Mandela apa a dél-afrikaiak számára, Mahátma Gandhi a nagyapa" – mondta Harris Majeke, Dél-Afrika indiai nagykövete ugyanezen az eseményen.

Mandelát megihlette a Gandhi vezetett Szatjágraha, az elnyomás elleni passzív tiltakozás, az „ellent nem állás". Ez inspirálta a később megalakult Afrikai Nemzeti Kongresszust is, ennek modelljeként az indiai Natal Kongresszust tekintették, amellyel Gandhi volt szoros kapcsolatban. Ugyanakkor Mandela őszintén bevallotta: „Nekem az erőszakmentesség nem erkölcsi elv, hanem stratégia volt." Gandhitól a megbocsátás és együttérzés alapvető erényeit tanulta. Mindkettőjüket bátorság, kitartás és az igazságba vetett hit jellemezte. Bár mindketten politikai okok miatt hosszabb időt töltöttek börtönben, mégis politikai ellenfeleiket kedvességgel és udvariassággal kezelték.

Közvetlen párhuzam van az apartheid-ellenes mozgalom és a Gandhi által Dél-Afrikában elszenvedett diszkrimináció között is. 1893. jún. 4-én a Pretoriába utazó Gandhit ledobták Pietermaritzburgnál, nem engedték, hogy első osztályú jegyével utazzon, indiai származása miatt át akarták kényszeríteni a vonat végébe, a harmadik osztályra.

A téli éjszakát az állomás várótermében töltötte, s a hidegrázás közben fontos döntést hozott: a faji megkülönböztetés ellen is harcolni fog mind a dél-afrikaiak, mind az indaiak érdekében. Ma ennek emlékére egy bronz szobor áll a Church Streeten, a város központjában.

100 évvel később, 1993. június 6-án Pietermaritzburgban Nelson Mandela a Gandhi emlékmű leleplezésekor mondott beszédében kijelentette:

Mandela- India

„Gandhidzsí befolyásolta a felszabadító és a polgárjogi mozgalmak, valamint a vallási szervezetek tevékenységét a világ mind az öt kontinensén. Hatással volt férfiakra és nőkre egyaránt, olyanokra, akik jelentős történelmi változásokat értek el az országukban, akik között Martin Luther King az élen jár. Mahátma Gandhi 100 évvel ezelőtt jött ebbe az országba, hogy segítse az embereket... A Mahátma szerves része a történelemnek, mert az igazságra törekedett, így fejlesztve ki a Szatjágrahát, mint filozófiát, s egyben a harc eszközét. A mai demokratikus választásokra való törekvés Gandhi örökségének is köszönhető."

Méltatói szerint Nelson Mandela testesítette meg az emberi lélek hatalmát, amely mindig képes pozitív változásra. Kijelentései vagy a Hosszú út a szabadsághoz c. könyvéből vett idézetek alapján könnyű felismerni ennek igazságát.

NelsonMandela„Ne a sikereim, hanem az alapján ítéljetek meg, hogy hányszor estem el, s hányszor keltem fel újra és újra."

„Én vagyok lelkem kapitánya."

„Az egyik legnehezebb dolog: nem a társadalom, hanem önmagunk megváltoztatása." 

 „A vallás az egyik legjelentősebb erő a világon. Akár keresztény, muzulmán, buddhista, zsidó vagy a hindu vallásról van szó, nagy erő, és ez segíthet mindenkinek a saját erkölcsi hozzáállásában, magatartásában."

mandela

„Az életben nem az a puszta tény számít, hogy éltünk. Hanem az a változás, amit mások életében elértünk, ez határozza meg saját életünk jelentőségét."

„Senki sem úgy születik, hogy bőrszíne, vallása vagy más miatt utál egy másik személyt. Ha az emberek meg tudják tanulni a gyűlöletet, akkor képesek megtanulni a szeretetet is, mert a szeretet természetesen jön az emberi szívből, jobban, mint a szem által."

 

 

 

 

 

Joomla SEF URLs by Artio