Gondolatébresztő a globális történelem rajongóinak: a Puránák részletesen írnak a nagy aszura királyról, Hiranjakasipuról. Szerencsére van számos adat, csataleírás, hegyek, folyók, tengerek és kontinensek földrajzi leírása, ami elég pontos alapot ad a történelemíráshoz.

Gizai Szfinx

1. A Matszja Purána megmondja, mennyi ideig uralkodtak az aszurák a földön: „Ilyen módon az egész világ tíz jugán át (43.2 millió év) az aszurák uralma alatt volt" (M.P. 47.59)

2. A Matszja Purána megadja, mikor esett el Hiranjakasipu: „A jugák negyedik ciklusában, amikor Hiranjakasipu kínozta a dévákat, Visnu testet öltött, mint Narasingha, a tengerparton." (M.P. 47.238-239)

3. Sok földrajzi információt kapunk arról is, hogy milyen folyók, hegyek és helyek voltak abban az időszakban. Ha összehasonlítjuk a föld térképét a Jura és Kréta korszakokból (Kr.e. 136-100 millió év), azt találjuk, pontosan összeillenek. Indiát egy tenger osztotta meg, amelyet a Puránák Vértengernek neveznek, és amely a jelenlegi Vörös tenger folytatása volt. Dél-Indiát vagy a Dekkánt a Lemúriának nevezett folyamatos szárazföldi híd kötötte össze Afrikával és Ausztráliával. Ha megrajzoljuk, milyen útvonalon haladt Hiranjakasipu a Puránákban megadott csaták során, azt látjuk, hogy átkelt a Vörös tengeren (M.P. 163.68), amely akkoriban megosztotta Észak- és Dél-Indiát. Ezután a madagaszkári Bhogavati Puriba ment. A Puránák információja pontosan egybevág a geológiai térképpel, ami megerősíti a történelmi hitelességét.

4. Egy másik történelmi forrás a Szfinx félig oroszlán és félig ember szobra az egyiptomi Gizában. Komoly okunk van azt hinni, hogy a Szfinx szobra Narasinghát ábrázolja. Kr.e. 4000 előtt a vaisnava kultúra sok országban elterjedt, ideértve Egyiptomot is. A vaisnava kultuszban Narasinghát Isten azon formájának tekintik, aki védelmet ad a követőinek. Saját korlátozott teológiai ismereteiknek megfelelően az egyiptomiak emberi arcot adtak a szobornak, oroszlánarc helyett. A Szfinxet valószínűleg azon a helyen állították fel, ahol Narasingha megjelent, vagy megölte Hiranjakasiput. Azt is érdekes megjegyezni, hogy az egyiptomi Giza Hiranjakasipu birodalmának a területén volt. A Matszja Purána részletesen leírja a Hiranjakasipu és a Narasinghadéva közötti harcot.

A harc a Brahmavarta területen (Pamirban) kezdődött, és a föld számos helyén folytatódott. Néhány ilyen hely: Varanaszi (Benáresz), Ajódhja, Patna, Nepál, Hong Kong, Orissza, Bengál, Kerala, Malaja hegyek, stb. Hiranjakasipu meg akarta menteni az életét, így futott végig a Madagaszkárba vezető szárazföldi hídon. Útközben átkelt a hegyeken és olyan helyeken, mint Puspitak (Maldiv szigetek), Vidutman (Seychelles szigetek), Risabha és Kunjar hegyek, ahol a bölcs Agasztja asramja volt. Mindenütt visszhangzott az ádáz csatazaj. Ezután Hiranjakasipu észak felé menekült, és áthaladt Európán, egészen a Krauch hegyig, Skandináviában. A föld minden akkor ismert helyén harcolt, míg vissza nem került Afrikába, Egyiptomba, ahol aztán megölték.

A 70-es évek végén egy független amerikai kutató, John Anthony West geológiai és archeo-asztronómiai úton kimutatta, hogy a Szfinx egy másik, és talán nagyobb civilizáció létezésére mutat, ez a civilizáció pedig sok ezer évvel a dinasztiák Egyiptomja, vagyis minden egyéb ismert civilizáció előtt létezett. Ez a meglepő felfedezés megváltoztathatja a világ történelmét, és jelenleg éppen ezért talál annyi ellenállásra az orthodox régészek és egyiptológusok részéről. A gizai csodálatos Szfinx rejtélyének megoldása forradalmi fontosságú lehet, és új fejezetet nyithat az emberiség történelmében.

Dr. Om Prakas Verma (Fordította: Szilágyi Márta)

Joomla SEF URLs by Artio