A jóga egy lépcső, melynek fokai egészen magasra vezetnek, de nem kötelező végigjárni. Több szinten is lehet kapcsolódni hozzá, hiszen semmilyen előfeltétel nem szükséges. Kortól, nemtől, felekezettől függetlenül, minden szinten segíti a kitartó gyakorlót. A hinduizmus nem ismeri az örök kárhozat fogalmát, helyette az örök javítási lehetőségre tanítja híveit. A lélekvándorlás célja sem a büntetés, hanem az újrakezdés. A helyes tettek megtanulása, melyben többek között a jóga is segítséget adhat. Lássuk, mi történik, ha egymás mellé helyezzünk a két meghatározó fogalmat. Ezt látjuk: keresztény jóga.

keresztény jóga gyakorlás

 

Kellár Márta írása

A jóga helyzete a mai világban

Létezik keresztény jóga? Menjünk sorjában. A konzumtársadalom ellentmondásai is előidézik, hogy az anyagelvű felfogás mellett az embereket egyre jobban érdeklik a spirituális dolgok. Ez nem vallási szervezetek melletti elkötelezettséget jelent. Ma sokan kutatnak egy élhető világ és értelmes emberi életcél után. Ebben a törekvésben jónéhányan találkoznak a jógával, mások pedig az egészségük megőrzése érdekében keresnek jógaoktatót.

A jóga ma már egy globális, vallási hovatartozástól független jelenség. Már számtalan klinikai vizsgálat bebizonyította jótékony hatásait. Könyvtárnyi irodalma van, erre most nem is térünk ki. Mindemellett a jóga lényege és szépsége abban a tényben rejlik, hogy bárki gyakorolhatja. Az életkor, a nemi hovatartozás, a testalkat vagy a földrajzi hely nem számít. A jobb egészség és a lelki látás érdekében emberek milliói érdeklődnek iránta.

kereszteny joga

Igaz, hogy divat lett, de sokakat a jóga több ezer éves tradíciójának filozófiája is érdekel. Hiszen a az ötezer éves Védák hagyományai és szövegei is említik, megjelenik az Ájurvédán belül is. A jóga szanszkrit szó, és egy olyan fogalom, amely a tudatos tettek széles skáláját ajánlja. Lehet választani, ki mennyire akar elmélyedni benne.

Ez az a pont, ahol érdemes egy pillanatra megállni. Néha találkozunk olyan kérdéssel: Vajon a keresztények gyakorolhatják-e a jógát?

Válaszolhatunk kérdéssel is: Vajon mért gondolná bárki is, hogy a felekezeti hovatartozás befolyásolhatja az egészségmegőrző gyakorlatokat? S vajon ha a jóga meditációs részét nézzük, megakadályoz-e bárkit abban, hogy ne az általa vallott hitelvek alapján meditáljon?


Kereszténység és jóga: fanatizmus helyett tolerancia


Selvarajan Yesudian A jóga áldásos ereje című könyvében ír arról, milyen hasznos tanáccsal látta el mestere, mielőtt elindult hazájából. „Ha Nyugaton vagy, felejtsd el azt a tényt, hogy indiainak születtél. Soha ne mutasd ki meglepődésedet azokon a dolgokon, melyekkel az életben találkozol. Ezek voltak mesterem utolsó szavai, mielőtt elhagytam India partjait, és Európába jöttem 1937-ben.” Az idős mester jól ismerhette az emberi természetet. Biztosan ezért ajánlotta tanítványának, hogy ne lepődjön meg semmin, amivel Nyugaton találkozik. Sem a nyugati szokásokon, sem a fanatizmuson. Ez utóbbit egyébként is jól ismerték Indiában.

Történelmi tény, hogy a gyarmatosítás időszakában a hódítók tudatosan elferdítették az óind hagyományok magasztos tanítását, mivel meg sem értették, és nem is volt céljuk annak továbbadása. Hogy lehetne valamit letiporni, ha bevalljuk, hogy sokkal régebbi és magasabb szintű kultúráról van szó… A hindu kultúra leértékelése, torzítása, ködösítése még ma is előfordul. Indiának nemzetközi szinten rendszeresen fel kell lépnie annak érdekében, hogy vallási jelképeit ne használják profán dolgokra és olyan termékreklámokra, mint pl. a sörcímke.

Erőszakmentes élet: ezt hirdeti a kereszténység és a jóga is

A civilizáció egyik legalapvetőbb elve az erőszakmentes élet, melyhez szorosan kapcsolódik a tolerancia is. Tudjuk, hová vezet, ha azt képzeljük, hogy bármilyen módon kiválasztottak vagyunk, felsőbbrendűek más nemzeteknél. A második világháború erről szólt. Isten előtt egyenlőek vagyunk, és minden kultúrának megvan a maga értéke. Jogunkban áll távol maradni tőle, ha nem akarunk azonosulni vele. Csak kimagasló személyiségek képesek arra, hogy ezt belássák. Ezt tette II. János Pál pápa 2000. március 12-én. Istentől és az emberiségtől kért bocsánatot az egyház más népek és kultúrák ellen elkövetett bűnei miatt

 

.Keresztény jóga meditáció

 

A jógát támadók attól félnek, hogy a jóga majd befolyásolja őket lelkileg. A merev hozzáálláson kicsit bosszankodók cinikusan megjegyezték, hogy ilyen alapon a zenét is be kellene tiltani, ha az nem egyházzene. Hiszen a zene is hatással van a lelki lényre. Még a növényekre is, nemhogy az emberre. Ugyanakkor az ilyen kisstílű szóváltás értelmetlen vitához vezet csak. 

A lelki élet komoly, személyes belső törekvés, amihez számos külső segítséget is igénybe lehet venni. Sokak számára ilyen a jóga is, segíti őket spirituális törekvéseikben. Megérdemlik hát, hogy mindenki tiszteletben tartsa választásukat.

A Charaka Samhitá hirdeti: „... yogo mokshapravartakah” – a jógával elérhető a felszabadulás. Hát nem ez minden lelki törekvés célja? Nem az anyagi tudatsíkról való felemelkedés a cél? Nem a lelki megvalósítás, az Isten és minden élőlény iránti önzetlen szeretet lenne a vallásos ember feladata? Ez nem lehet „keresztény jóga”?

 

 

Joomla SEF URLs by Artio