Leveles Zoltán írása

Az óind gondolkodás az élet minden területét taglalja, így a nemiséget is. A hindu erotika megértéséhez azonban mély levegőt kell vennünk. Lássuk mit mond a védikus irodalom az erotikáról. Négyrészes sorozatunkban olyan érdekes témákat tárgyalunk ki, mint a Káma-szútra (Kama Sutra), erotikus templomi szobrok, Krisna és a tehénpásztorlányok, és a Síva lingam.

Hindu erotika - egy vrindávani beszélgetés kapcsán

B. R. Srídhár Szvámí, korunk egyik legkiemelkedőbb hindu tanítója, óva int bennünket, a transzcendentális sík mély rétegeibe való illetéktelen és felszínes behatolástól: „Az ostoba beront oda, ahová az angyalok félve lépnek." Így magam sem érzek jogot a téma tárgyalására. Amiért mégis késztetést érzek a hindu erotikáról szólni, hogy ma már bárki könnyűszerrel Indiába utazhat és egyre nagyobb terjedelemben fér hozzá óind irodalomhoz anyanyelvünkön is. Akarva-akaratlanul is belebotlik az ember egy-egy hindu erotikával foglalkozó írásba vagy műalkotásba. Ezek helyes értelmezéséhez szeretnék segítséget nyújtani mostani írásommal azoknak a szerencséseknek is, akik eljutnak Indiába, és azoknak is, akik a könyvek által akár szakmai, akár hobbi utasai e csodavilágnak.

 

Hindu erotika

 

Visszatérve a fenti, óvatosságra intő figyelmeztetésre, van az emberben egyfajta lusta türelmetlenség. Olykor látni pillanatok alatt megvilágosodott jógit, fél év gyülekezetbe vagy ezoterikus körbe járás után „látó", „nyelveken beszélő" és „gyógyító" buzgólkodókat. Az ilyenfajta gyorstalpaló meg szeretné spórolni a hosszú évek elmélyült gyakorlását és törekvéseit. Lustasága, türelmetlensége és hiúsága miatt inkább a rövidtávon könnyebb megoldást választja. Önmagát is képes becsapni az ember, amikor azzal áltatja magát, hogy látó lett, nyelveken beszél, vagy látja a legbensőségesebb isteni kedvteléseket. Persze lehetséges, hogy egy fejlett léleknek csupán a szikra hiányzott ahhoz, hogy lángra lobbanhassék. Mégse áltassa magát és környezetét senki különféle vélt transzcendentális megvalósításával, magabiztos önámításával, mások kápráztatásával és félrevezetésével. A védikus irodalom szerint, aki egyszer valóban transzcendentális élményeket tapasztal, populáris változatban látó lett vagy nyelveken beszél, azt soha többé nem érdekli az anyag természetű élvezet. Sem a pénz, sem a hírnév és természetesen a röpke nemi öröm sem. Az, hogy nem érdekli, azt jelenti, hogy egyáltalán nem jön lázba és nem tekintget visszafelé ahogyan, a méhet sem érdekli az ürülék.

hindu szerelem

Talán észre sem veszi. De ha igen, akkor hidegen hagyja őt, vagy az élet velejárójának látja, hisz a réten elpottyantott guanóból fejlődik ki a gyönyörű virág, ami a méhek számára az életet jelenti. A transzcendentális élmény oly meggyőzően magasztos és kielégítő, hogy többé az ember nem kíváncsi másra, csupán a lelki természetű boldogságra vágyódik. Ahogyan a Bhagavad gítá fogalmaz, mindaddig, amíg az ember nem tapasztal felsőbbrendű, transzcendentális ízt, az anyagi élvezetek iránti éhsége és fogékonysága megmarad. Ezek alapján világosan megállapítható, hogy ki áll transzcendentális szinten. Hogyan lehetséges akkor, hogy a hindu ikonográfia és építészet oly szívesen használ erotikus ábrázolást? A hindu gyakorlók közül még egy sem érte volna el a lelki önmegvalósítást? Ennyire élvezetközpontú volna a hindu világkép? Nem is beszélve a Káma-Szútráról! Így hát az ember könnyedén arra a végkövetkeztetésre juthat, hogy a hindu kéjsóvár. És akkor ott van még a Síva-lingam, azaz a termékenységet fallosz formában ábrázoló szimbólum, amit ráadásul, tejjel és joghurttal fürösztenek.

Aztán a történetek Krsnáról és a tehénpásztorleányokról; az anyaságot és női princípumot jelképező, erősen nőies ábrázolások, s mindezeket megfejelve, a nemi aktust ábrázoló szobrok a szent hindu templomok kultikus ábrázolásai között...Hát ebbe bizony könnyen beleszédül az ember. Mit is kezdjünk ezzel a szövevényesen furcsa jelenséggel?

Az Indiát kutató számára (is) legfontosabb, hogy a látottakhoz ne gondoljon hozzá, ne könyveljen el egy bizonyos jelenséget, ne kategorizálja, ne törekedjen mindenképpen a látottak azonnali megítélésére, kielégítő háttér információ hiányában. Azért mert valamit nem értünk, ne akarjuk mindjárt a saját értékrendszerünk szerint értelmezni.

Iránymutatóul sorozatunk elemzéseket közöl a legfontosabb hindu erotikával kapcsolatos művekről és jelenségekről.

Káma-szútra

A Káma-szútra már több magyar kiadásban is hozzáférhető. Laikus nem igazán tudja hova tenni ezt a furcsa tankönyvet, csupán szexuális tankönyvnek tekintik. Valójában azonban életre tanító mű. Való igaz, férremagyarázhatatlanun kitárgyalja a nemi örömök művészetét, de a lényeg a kisbetűs részekben rejlik. Hogy helyesen értelmezhessük a művet, meg kell ismernünk a védikus irodalom struktúráját. A Védák alapvető célja az egyén, illetve a társadalom felemelése. Négy téma köré csoportosul: az egyén társadalomban végzett anyagi megélhetését és felemelkedését szolgáló tettek tudománya, az érzéki élvezet kifinomítása és tökéletesítése, a társadalmi kötelezettségek, valamint a felszabadulás.

A Védák különféle fejezetei és kiegészítő művei az élet minden területéhez adnak útbaigazítást. Csillagászat, asztrológia, térrendezés, művészetek stb. Az óind kultúrában az általános műveltség magában foglalta a csillagászat, asztrológia és tenyérelemzés tudományának ismeretét is. Így az ember valóban kielégítő tudást szerezhetett a védikus irodalomból. Bármivel is foglalkozott, tudását a Védákból szerezhette. Vagyis ha valakit nem igazán érdekelt a lelki önmegvalósítás, s ehelyett különféle anyagi tudományágakban, meggazdagodásban vagy érzéki örömökben vélte látni élete célját, akkor sem kellett elfordulnia a Védáktól. Ha a védikus irodalom célja az embert rávezetni az élet végső célja felé vezető ösvényre, akkor miért ne fordítana gondot azokra az emberekre is, akiket az élet végső célja még nem, vagy pedig bizonyos számítgatásokkal érdekel? Ezen az alapon foglalkozik az érzéki élvezetekre vágyókkal is.

A hindu szerelem istene Kámadev

Nyilvánvalóan a nemi ösztön jelen van minden élőlényben. A Káma-szútra azokhoz szól, akiktől távol áll az érzékeik szabályozásának gondolata, s nem tudják életük fő irányául a lelki önmegvalósítást kitűzni. Ehelyett az élet legnagyobb örömének a nemi élvezetet tartják. Az ilyen ember élete valóban csak az élvezet körül forog. A Káma- szútra útmutatásai szerint az ilyenek az élvezet legmagasabb régióiba kóstolhatnak bele. Követve a „receptet", az ember óind irodalomba vetett hite megmarad, vagy éppen kialakul. S aki az anyagi élvezetből már mindent kiszipolyozott, hamar ráébred a védikus irodalom végkövetkeztetésére: bármennyire is tökélyre visszük az anyagi élvezetet, az valóban kielégítő boldogságot nem adhat.

Ennek oka pedig az anyag és a lélek közötti különbözőségben keresendő. A lélek, az anyagi test hordozója csakis lelki boldogságtól válhat elégedetté. Az anyagi örömök, legyen az anyagi jólét, hírnév vagy -a Káma-szútra esetében- érzéki gyönyör, csupán a test éhségét csillapítják, s ahogyan a test, úgy ezek az örömök is múlandók. Ahogyan természetes körülmények között az olaj és a víz is különválik, úgy a lélek örökkévalóságában és a test halandóságában rejlő különbözőség sem teszi lehetővé a két ellentétes természet találkozását. A test éhsége nem más, mint az eredetileg tiszta lélek, anyaggal befedett, élvezetvággyá torzult lelki vágyai. Az anyagnak, jelen esetben a test is anyagnak értendő, nem lehetnek vágyai. Aki az anyag és a lélek közötti különbséget egyszer megérti, az megkönnyebbülve az anyagi élvezettel együtt járó gyötrelmektől, meggyőződéssel és megnyugodva szállhat az anyagi lét óceánját átszelő hajóra, hogy a kielégítő, örök boldogságra találhasson.

Bizonyára egyeseknek ebben a meggyőződésben éppen a Káma-szútra lehetett a segítségére.

 

Joomla SEF URLs by Artio