Romain Rolland francia Nobel-díjas írót, filozófust (1866-1944) nevezte "a világ lelkiismeretének" Stefan Zweig, az osztrák pályatárs és jó barát. Rolland egyike a XX. sz. legtiszteltebb személyiségeinek. Nemcsak kimagasló jelentőségű író és mély spiritualizmustól áthatott gondolkodó, ezzel egyenértékű a hatás is, amit kiváltott.

Romain Rolland

 

"Nem arra törekszem, hogy igazam legyen, hanem arra, hogy igazat mondjak." Romain Rolland

Romain Rolland a polihisztor


Több hangszeren is játszott, a zeneszerzőkről írt életrajzai nagyon népszerűek voltak. A felekezeten kívüli istenhit ugyanúgy töltötte el lelkét, mint a zene és a zenetudomány” – írta róla egyik méltatója. 8 évig a Sorbonne-on zenetörténetet tanított, ez idő alatt jelent meg Jean-Christophe című regényciklusa, mely Európa-szerte ismertté tette.

Szépirodalmi munkáiban és tanulmányaiban is a háborúellenes meggyőződésének ad hangot. Elutasította a kapitalizmus embertelenségeit, tanulmányozta a materializmus rendszerét,

„de tagadta, hogy az anyagi világ ellenőrizhető törvényszerűségeiből meg lehet ismerni a lét, a tapasztalatnál végtelenül gazdagabb valóság egészét, a szépség és az erkölcs élményének okait. Fennen hangoztatta, hogy sem a bolsevizmus, sem a kapitalizmus nem alkalmas az emberi méltóság, a szabadság és az egyenlőség biztosítására”

– írta 1935-ben Korvin Sándor, romániai magyar költő, műfordító.

Eljő majd az idő című drámájának témája a brit imperializmus. A búr háború kegyetlenségén keresztül mondja el véleményét zsarnokságról és szabadságról. Fennkölt idealizmus és mély pacifista szemléletmód jellemezte. A fiatal nemzedék kiirtását látva elborzadt a barbarizmustól, mindvégig hangoztatta háborúellenes nézeteit. 1915-ben kiadott röpirata, „A dulakodás fölött” nagy port kavart, voltak, akik hazaárulóként börtönbe akarták juttatni a humanista írót. Pedig ez csak morális és politikai humanizmust jelentett, nem közömbösséget:

„Az 1914-es dulakodás a nemzetek tusakodása volt, mely csak a kölcsönös romboláshoz vezet. E harc fölé emelkedtem és emelkedem mindhalálig."

Romain Rolland példaképei


Az eszményi embert Tolsztoj, Tagore és Gandhi jelentette számára. Még egyetemista korában levelet írt Tolsztojnak, a tanítványának érezte és mondta magát, s az idős mester részletesen válaszolt is neki. A nagy példakép halála után Rolland írta az első, s mindmáig az egyik legjobb Tolsztoj életrajzot. Az orosz íróhoz hasonlóan Romain Rolland is vegetáriánus lett, hiszen egyik legfontosabb jellemvonása az élet tisztelete volt, ez minden téren érvényesült. Az állatok megölését is messzemenően elutasította.

A Jean-Christophe regényfolyam egyik részében a főhős visszavonultan él egy kis hegyi faluban. Itt reflektál a csatatéren történtekre, ahol győzött a véres mészárlás. Romain Rolland nemcsak az ember iránt érzett szánalmat, az összes teremtményhez együttérzéssel viszonyult. Számára az állati létformában „egy bebörtönzött lélek könyörög a segítségért”. Még szörnyűbb az a felismerés, hogy a legtöbb ember számára közömbös az állatok szenvedése, nekik csak élelmiszernek minősülnek, s ez a közöny még a kegyetlenségnél is szörnyűbb, keményen úgy fogalmaz: megbocsáthatatlan bűn:

„A függetlenül gondolkodó ember számára van valami az állatok szenvedésében, ami még az emberi szenvedésnél is tűrhetetlenebb. Mert az utóbbi esetben legalább elismerjük, hogy a szenvedés rossz, és az elkövetője bűnöző. De naponta állatok ezreit mészárolják le hiábavalóan, a bűntudat legkisebb jele nélkül. Ha bárki erre célozna, nevetségesnek tartanák. És ez megbocsáthatatlan bűn.”

Romain Rolland 1916-ban irodalmi Nobel-díjat kapott


1916-ban átvette az irodalmi Nobel-díjat, melynek összegét a háborús nyomorúság enyhítésére a Vöröskeresztnek adományozta.

A háború után, 1919 márciusában Rolland megírja a Szellem függetlenségének nyilatkozatát. Figyelemre méltó gondolkodás jellemzi itt is, lelkesen ébresztgeti az európai értelmiséget: „Nem ismerünk népeket, csak a Népet, az egyedüli és egyetemes Népet, mely szenved, harcol, elbukik és felemelkedik...”

Jóval később az amszterdami háborúellenes kongresszus elnökévé választották, támogatói között található Albert Einstein, Heinrich Mann, Upton Sinclair, H. G. Wels, Henri Barbusse, a magyarok közül Kassák Lajos, József Attila, Illyés Gyula, Bálint György, Kodolányi János, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Gelléri Andor Endre, Márai Sándor és Zelk Zoltán.

Rolland az Elvarázsolt lélekben világosan kimondta:

„Európa ki van szolgáltatva az államokat kormányzó óriási ipari és pénzügyi hatalmasságok titkos erejének...”



1928-ban a szintén vegetárius Dr. Edmond Bordeaux Székellyel megalapította a Nemzetközi Biogenikus Társaságot. Dr. Székely ősei között nem kisebb személyiség található, mint Kőrösi Csoma Sándor, de a félig magyar, félig francia származású utód is különleges ember volt. A párizsi egyetemen doktorált, a szanszkrit, arámi, görög és latin nyelvek elismert nyelvtudósaként dolgozott, de ezen kívül még beszélt tíz modern nyelvet is. A Biogenikus Társaság célja a test-szellem-lélek harmonikus, együttes fejlődése, melynek alapja a természetes életmód és a vegetáriánus étrend.

 

Romain Rolland híres Gandhi monográfiája


Rolland Mahátma Gandhiról 1923-ban írta meg híres monográfiáját, melyet szinte azonnal lefordítottak angolra és onnét több nyelvre, széles körben közkézen forgott a nyugati világban. Ez az első életrajzok egyike, ám a személyes találkozásra csak 1931 decemberében került sor Svájcban. Gandhi Londonból indult vissza hazájába a sikertelen második Kerekasztal Konferencia után, de megszakította útját. 

Érdekes összejövetel volt. A Mahátma társaságához tartozott Madeleine Slade, egy brit admirális lánya, aki éppen Rolland Gandhi monográfiáját olvasva hagyta ott az arisztokrata luxust, hogy Gandhi tanítványa legyen. Bővebben Egy lady Gandhi szolgálatában című cikkünkben.

A Nobel-díjas író és nemzetközi pacifista Romain Rolland, valamint a Mahátma között barátivá mélyült a kapcsolat. A fegyvertelen ellenszegülés gondolata, mint a küzdelem eszményi módszere nagy hatással volt a francia íróra, éber humanizmusa igent mondott Gandhi eszméire.







Joomla SEF URLs by Artio