Más a helyzet a nyugati végeken. Az üzleti élet és nem utolsó sorban a filmgyártás központja, a kozmopolita Mumbai lépten-nyomon a pénz hatalmát sugározza, a tengerpart festői karéjában magasodó felhőkarcolók tövében szinte eltörpülnek a legkülönbözőbb vallások templomai. A Tádzs Mahal szálló előtti mólótól a hindu műemlékeiről – és a világ legszemtelenebb majmairól – nevezetes Elefanta szigetig egyórányi a hajóút, a lélekvesztők fedélzetéről jól látni a szárazföldön emelkedő atomerőművet. India ugyanis nemcsak a múltjába mereng vissza, de erőteljesen igyekszik betenni a lábát a harmadik évezred ajtónyílásába is. A közvélemény az indiai nukleáris fegyverre is úgy tekint, mint a tudományos-műszaki fejlettség ékes bizonyítékára. Tény, hogy India számos meglepetést produkál, a fejlett ipartól a kimagasló képzésig. Nem véletlen, hogy az előző német kancellár az NSZK-ban hiányzó informatikusok jelentős részét indiai szakemberek átcsábításával kívánta pótolni

.New Delhi 04

A Himalája és Ádám hídja (a szubkontinenst Ceylontól elválasztó tengerszoros) között élő bő egymilliárd ember országát az odavetődő vendég nem tanulmányozza ilyen mélységekig, jobban is teszi, ha az adatok halmozása helyett az élményeket gyűjti, miközben – ideje és pénztárcája függvényében – e tájakon kalandozik. Indiába eljutni ugyanis valóban költséges, ám az ott-tartózkodás már – különösen, ha nincs szó luxusigényekről – megfizethető.

A delhi kormány komoly erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a hagyományos turistalátványosságok mellett újabb lehetőségekre is felhívja a figyelmet. Vadvízi csónakázás a hegységek szurdokaiban; a klasszikus indiai gyógyászat, az ajurvéda és a jóga tanulmányozása a helyszínen, a tudomány indiai nagymestereitől; ének- és zenekurzusok és sok minden egyéb egészíti ki a hagyományos kínálatot. Amelyből nem maradhatnak ki Khadzsuraho erotikus templomfigurái, a soha nem rozsdásodó delhi vasoszlop (háttal neki támaszkodva és körülölelve teljesül egy kívánságod), vagy a szuper-elegáns (és ennek megfelelő árú) radzsasztáni luxusvonat, a "kerekeken gördülő palota", amelyen valóban maharadzsának érezheti magát, aki befizet az egyhetes zakatolásra.

Természetesen nemcsak az utazási irodák szolgáltatásait lehet igénybe venni, önállóan is szervezhetők utak. E sorok írója Dardzsilingban, Kőrösi Csoma Sándor végső nyughelyének városában olyan osztrák motorkerékpárosokkal találkozott, akik klagenfurti rendszámú acélparipáikat hajón előreküldték, majd Mumbaiba repülve a kikötőben rájuk pattantak, és hetekig barangoltak India-szerte, kerülgetve a kátyúkat és halmozva az élményeket. Hasonló tervekkel érkezett Indiába pár éve az a két magyar hölgy is, akik hátizsákos turistaként indultak országjárásra, de rossz helyen és rossz időben kezdték a körutazást: Kasmírban kézigránátos merényletben megsebesültek. Nem is tudták folytatni az utat, hazaindulásuk előtt – hogy mégis lássanak valamit a "kötelező" nevezetességek közül – Delhiből kirándultak Agrába, a Tádzs Mahalhoz. Az igaz meglepetést ott nem a mogul építészet csúcsteljesítménye jelentette, hanem a bejáratnál újabban elhelyezett biztonsági kapu. A fémdetektor kijelzett: a hölgyek testéből még el nem távolított gránátszilánkok adtak magukról "életjelet". Az egészben a legszomorúbb, hogy a világ egyik csodájának tartott hófehér mauzóleumot immár nemcsak a légszennyezéstől és a savas esőktől, de a terrorizmustól is óvni kell.

Szerencsére ez azért még nem általános. A több ezer éves történelmi emlékeket, a buddhizmus, a hinduizmus, az iszlám kultikus helyeit, a brit (meg a francia és a portugál) gyarmati idők palotáit, a templomait éppúgy érdemes bejárni, mint a múzeumok labirintusait. Ez utóbbiakban a magyar turista olykor "testre szabott" látnivalóra is bukkanhat. Delhiben, a modern galériában a XX. század indiai festészetének "szépasszonya", Amrita Sher-Gil képei töltenek meg néhány termet – a hölgy Baktay Ervin keletkutatónk unokahúga volt. De az indiai nemzeti múzeum közép-ázsiai gyűjteményét látva is dagadhat a kebel: a páratlan anyagot Stein Aurél adományozta az intézménynek. Kalkuttában, a Bengáli Ázsia Társaság monszuneső koptatta székházában nemcsak Kőrösi Csoma mellszobra, de az általa használt cella – ma már emlékszoba – is megtekinthető. S ha valaki a dardzsilingi régi angol temetőben ott áll a tudós sírja mellett, a nyolcezres csúcsok látványa dacára úgy érezheti: India nincs is messze tőlünk...

Első részhez kattintson ide>> A hihetetlen kontrasztok országa (1. rész)

Farkas József György

Joomla SEF URLs by Artio