Popper Péter Popper Péter pszichológus, író vallotta magáról egy tévés interjúban, hogy "vallási beállítottságát tekintve szélhámos". Nem csoda, hiszen olyan ember volt, akinek nyitottsága a különböző vallások iránt, sok követőt és sok ellenséget szerzett neki. Kritizálóinak röviden ezt válaszolta.

Itt Európában az emberek vagylagosságban gondolkodnak, úgy, ahogyan a teremtéskor Isten elválasztotta a sötétséget a fénytől, a nappalt az éjszakától a jót a rossztól stb.. tiszta minőségeket akarnak. India más. India ésben gondolkodik. A védikus szentírásokra alapuló vallások, filozófiák közötti átjárás nem áthághatatlan, jól megférnek egymás mellett, de akár együtt is követhetők.

Elek Mohini írása


Valóban szélhámosság?


Minden hitrendszernek megvannak a szabályai, követendő magatartásai. Érdekes megfigyelni, hogy egyes vallások hová teszik a hangsúlyt az emberi cselekedetek erkölcsi megítélésében. A zsidóság a cselekedetekre figyel, a kereszténység elsősorban a hitre és az érzelmekre, az iszlám a szándékra, a hinduizmus és a buddhizmus az ok-okozati összefüggésekre. Az indiai gondolkodásmódban ezek az utak egyszerre is járhatók, jól kiegészítve egymást. Ezek között a morális tételek között nincs szakadék. Ettől az ember nem lesz szélhámos csak univerzális.

 India és a csoda


Gyerekkora óta vonzotta India tudta, érezte, hogy valami fontos fog ott vele történni. A csoda akkor kezdődött, amikor valakitől kapott egy Ganésa szobrot. Éreztem, hogy Ganésa itt nem érzi jól magát, fázik. Visszaviszlek Indiába, csak segíts kijutnom valahogy. A csoda ott folytatódott, hogy akit az Akadémia delegálni akart Indiába, felkereste Popper Pétert, azzal, hogy menjen ki ő helyette. Néhány nap múlva meg is érkezett Popper, zsebében a szoborral.

 

Ganésa indiai szobor

 

 A Dekkán fennsíkon éreztem, hogy Ganésa nem akart tovább jönni. A csoda befejezése, hogy nem messze onnan állt Siva temploma,(Ganésa apja) ahová végül kis Ganésa szobrát el tudta helyezni. Búcsúzáskor még megígértette Ganésával, hogy segít még egyszer ellátogatnia Indiába. Mondani sem kell, hogy természetesen ez pár év múlva meg is történt. Popper hitt a csodákban és volt szeme is meglátni azokat.


Szeretni kell?


Második indiai tartózkodása alatt egy jómódú hindu ember a pártfogásába vette, amikor Váránaszi (hét szent város egyike) nem éppen az anyagi világba süllyedt európai embernek való nyomora, meghökkentette Poppert. A férfi kényelmes szállást szerzett neki, olyan helyekre bejutatta, ahová turistaként esélye sem lett volna bemenni, filozófiai útmutatást adott az életre vonatkozóan. Amikor mindezeket megköszönte a pszichológus, az indiai ember azt válaszolta, hogy nem tartozik neki semmivel. Egyáltalán semmivel, hiszen nem a maga személyének szólt mindez. Maga nem is szimpatikus nekem. Sőt, ha mondhatom, magánál unszimpatikusabb emberrel még nem találkoztam. Azonban én a RÁMA KRISNA misszió (Ramakrishna Mission) tagja vagyok és kötelességem, hogy az európai embernek segítsek itt Indiában. Az érzelmek, amiket maga vagy más iránt érzek, nem én vagyok. Én egy lélek vagyok és maga is az. Csak ez a fontos. Popper később egy előadásában ezt úgy fogalmazta át, hogy: Szeretni nem kell, de rendesen, tisztességesen viselkedni, igen.


Végszó


Ha lehet, azért tegyünk meg mindent, hogy tudjunk szeretni a többi talán jönni fog magától.


Felhasznált irodalom - Popper Péter: Az írás

 

 

 

Joomla SEF URLs by Artio