A Föld vízkészletét óvnunk kell. Március 22-e, a Víz világnapja is erre figyelmeztet. Vajon eléri célját? A tiszta ivóvíz minden élőlény alanyi joga. Mára viszont számtalan kérdés kapcsolódik már ehhez is. Üzletté vált az ivóvíz? A Föld vízkészlete mennyire szennyezett? Van elég tartalék?

Víz világnapja

„Úgy tékozoltuk bolygónk természeti kincseit, a levegőt és a vizet, mintha nem lenne holnap...”

– írta Kurt Vonnegut, a világhírű amerikai regényíró. Valóban veszélyes mesgyén járunk?

Mikor van a víz világnapja?


Minden év március 22-én a Föld legtöbb országában életünk egyik legfontosabb feltétele, a víz kerül a középpontba. Az 1992. évi dublini és Rio de Janeiro-i környezetvédelmi világkonferencia hatására az ENSZ ezt a napot nyilvánította a víz világnapjává. Egyértelmű, hogy a víz megóvása érdekében mindenkinek tennie kell. A kormányokra és a különféle természetvédő szervezetekre, valamint a magánszemélyekre egyaránt felelősség hárul. Ide kapcsolódik az Óceánok világnapja is.

A víz világnapja a környezetvédelem része



Rachel Louise Carson - víz világnapja1962-ben megjelent egy azóta világhírűvé vált könyv, a Néma Tavasz. A szerző Rachel Louise Carson tengerbiológus, ökológus volt, aki írásával szinte új korszakot nyitott. A Föld védelmében nemcsak megkongatta a vészharangot, de egyben felébresztette a tudósok jórészének a lelkiismeretét is. Bizonyos szempontból az ő munkássága tekinthető a nemzetközi környezetvédelem kezdetének. Az írónőt eleinte sok vád érte, de a tényeket nem lehetett sokáig eltitkolni. Bebizonyította, hogy a növényvédő szerek esztelen használata beláthatatlan következményekkel járhat. Olyan pusztítást okoz a víznek, a földnek, a növény- és állatvilágnak, mely egy idő után visszafordíthatatlanná válik.


„A hatalmától megrészegült emberiség – minden jel szerint – egyre tovább és tovább merészkedik a saját maga és az egész bolygó megmérgezéséhez vezető kísérleteivel”

– írta.
Mindent megtett annak érdekében, hogy az ember ne a természet leigázását, hanem annak védelmét tűzze ki céljául. Neki köszönhetjük a modern környezetvédelmi mozgalom megszületését. A Víz világnapját egy hónappal követi a Föld napjának ünnepe, melynek kialakulására az ő munkássága is hatással volt.
Április 22-e a Föld napja, melynek ez évi témája is a tudatosságra való felkérés: Tájékozódj, hogy cselekedni tudj! Ez egy nagyon időszerű kérés, tökéletesen illeszkedik a Víz világnap céljaihoz.

A Víz világnapja története


Mindenkinek járna tiszta ivóvízvíz, mégis 1,8 milliárdnyira tehető azok száma, akik szennyezett vizet isznak. Szomorú felismerés, hogy a világ állóvizei, folyói szennyezettek.
A Víz világnapja minden évben más-más nézőpontból vizsgálja a víz helyzetét. Többféle adatot közöl, hogy felhívja figyelmünket a víz alapvető szerepére. Volt, amikor a víz és az egészség kapcsolata került a középpontba.


Az elmúlt 15 évben minden program és megmozdulás arra törekedett, hogy felhívja a figyelmet a cselekvésre. Már tíz évvel ezelőtt olyan cikket lehetett olvasni, ami a szükségessé váló vízkorlátozásokat, sőt a vízért folytatott háborúkat helyezte kilátásba...

A Víz világnapja célja


A Víz világnapja idén a szennyvíz óriási romboló hatására hívják fel a figyelmet, ezért az idei téma a víz és a szennyvíz. A világnap szlogenje: „Szennyvizek? Tiszta vizet!”


Ma már több állami és civil környezetvédő szervezet is működik, melyek sokat tesznek a fenntartható fejlődésért. A cél hogy gondolkodásunk középpontjába kerüljön ez a természeti kincs. A programok résztvevői többet megtudhatnak a vízzel kapcsolatos kérdésekről, az ökoszisztémáról, arról, milyen lehetőségek vannak ennek az értékes erőforrásnak a megóvására.

Ivóvíz ellátás a világon - víz világnapja


A Természetvédelmi Világalap (WWF) rendszeresen ad tájékoztatást többek között a vizek állapotáról is. A 2016-os Élő Bolygó jelentésben vészjósló tényeket olvashatunk. Az édesvizek populációi közel 50 év alatt 81%-os csökkenést mutatnak. Letagadhatatlan, hogy ennek oka az ember mai életmódja. Nem vagyunk tudatában annak, hogy természetellenes életformánk kihat a környezetünkre, és ha nem történik tudatos változás, csak tovább vágjuk magunk alatt a fát.

Szinte minden országban vannak környezetvédő csoportok, melyek figyelmeztetnek az olajszennyezésre, a gyárak és erőművek szennyező kezeletlen vizére, a növényvédőszerek talajt és ezáltal a vizet károsító hatásaira. A természetvédők számára egész évben központi téma a víz is. A Víz világnapja csak egy alkalom a sok közül, amikor ténylegesen tehetnek valamit a Föld vízkészletéért.

A Víz világnapja Magyarországon


Egy 2004-es adat szerint hazánkban 1 millió 300 ezren a megengedettnél több arzént és nitrátot tartalmazó vizet isznak. Szintén ennek az évnek a statisztikája pedig azt mondja, hogy évente 1,3 milliárd köbméter szennyvizet tisztítatlanul juttatunk vissza vizeinkbe. Azóta a helyzet nem sokat változott.


A Víz világnapja remek kezdeményezés, mert legalább ekkor ráterelődik a figyelem a legfontosabb tennivalókra. Számos ismeretterjesztő és egyéb program zajlik ezen a napon. A céloknak megfelelő pályázatokat tűznek ki, illetve fogadnak el. A gyerekeknek vetélkedőket rendeznek, hogy ilyen módon is megismertessék őket természeti kincsünkkel, a vízzel.

Előtérbe kerülnek a különféle akciós víztisztítók, és ugyanolyan gyakorisággal az ellenjavaslatok is. Mivel ez is egy komoly üzleti tevékenység, óvatosan kell fogadni a változatos reklámokat. Nagy része drága, és hatástalan, mert kiszűri a fontos ásványi anyagokat is, ráadásul károsak, ha nincsenek rendszeresen tisztítva, a szűrők pedig szintén nem olcsók. Az ozmózis vízkészülékre is ez érvényes. Többféle kapható, miként a lúgosító eszközökből is.


Hazánk vízben gazdag ország, de az édesvíz 98%-a felszín alatti víz. A talajvíz már több térségben szennyezett, ezért fokozott védelmet igényel. A szakemberek vízgyűjtő-gazdálkodási tervet dolgoztak ki, melyet a kormány elfogadott. De felvetődik a kérdés: vajon mi a helyzet a többi 364 nappal? Mi a helyzet az egyéni túlfogyasztással, és főleg az ipari által okozott vízszennyezéssel?

A vízszennyezés főbűnösei


Jelenleg körülbelül 50 ország küzd vízhiánnyal, máshol pedig luxusvillájuk úszómedencéjének feltöltésére, golfpályák locsolására használják a tiszta ivóvizet. A víz komoly gazdasági értéknek számít, így sajnos az üzleti érdekek is manipulálják, sőt komoly verseny folyik az új vízforrásokért.

Az ENSZ vészjósló előrejelzése szerint 2040-re a vízigényünk 30 százalékkal megnő, és az emberiség fele vízhiánytól fog szenvedni. Szinte felfoghatatlan az a felelőtlenség, melyet az ipar elkövet. Bár napjaink egyik környezeti problémája az ivóvízhiány, mégsem csökken a víz szennyezése. Évente 15 millió felnőtt és 5 millió gyermek hal meg a szennyezett ivóvíz miatti betegségekben.


Több tengerparti országban a szennyvizeket tisztítás nélkül engedik a vízbe. Az óceánokba évi 20 millió tonna műanyag szemetet dobnak. A Csendes-óceánban van egy akkora „műanyag folt”, melynek mérete nagyobb, mint Texas állam.

1 kg marhahús előállítása átlag 15 ezer liter vizet emészt fel, melyben a takarmány vízigénye is benne van. Ezzel szemben 1 szelet kenyér 40 liter vizet, 1 szem alma termesztése 70, 1 krumpli 25, 1 paradicsom 13 liter vizet igényel. Ráadásul a folyamat nem szennyező! Hogy legyen elképzelésünk az arányokról: egy teli fürdőkádnyi víz 140 liter. 1 kg marhahús kb. 107 fürdőkádnyi vizet követel!


Emellett a víz és gőz miatt nagyon magas az energia felhasználása és a légszennyezése is, valamint az állattenyésztés sokkal több felmelegedést okozó üvegházgázt termel, mint a növénytermesztés.
A vágóhídra szánt állatok millióitól elképesztő mennyiségű trágya származik. Beszűrődik a folyókba és a talajvízbe, pusztítja az élővilágot, miként a takarmánytermesztéshez használt műtrágya és rovarirtó is. A hígtrágya veszélyes hulladéknak számít, amit elásnak.


Bolygónk földterületének egyharmadán már kiirtottuk az erdőket, hogy termőföldeket nyerjünk, állatfarmokat építsünk – ez az erdőirtás két fő oka világszerte.
1 milliárd ember szenved krónikus alultápláltságban, miközben a világ mezőgazdasági területének 80%-án az állattelepek ellátására termelnek takarmányt.

„Az ember által a saját környezete ellen elkövetett merényletek legriasztóbbika a föld, a vizek és a levegő elszennyezése veszélyes vagy éppen végzetes hatású anyagokkal.”

– írta a már fentebb idézett R. L. Carson.
Ha egyáltalán van megfelelő szennyvíztisztítás, a mai technikával nem lehet teljesen kiszűrni a vízbe kerülő hormonokat, ami szintén komoly problémát jelent. A gyógyszerek és fogamzásgátlók egy része is a csatornahálózaton keresztül a talajba, majd a talajvízbe kerül.

Súlyos környezetei fenyegetést jelentenek például a baleset folytán elsüllyedt orosz atom-tengeralattjárók is. Dúsított urán, plutóniumot tartalmazó atomtöltet rejlik a tenger fenekén, mint egy időzített ökológiai pokolgép.

1989 márciusában zátonyra futott Exxon Valdez nevű tankhajó, mert kapitánya részeg volt… Az addigi legnagyobb környezeti katasztrófát okozta: 50 millió liter nyersolaj került Alaszka partjainál a tengerbe. A British Petroleum olajipari óriás a felelős a 2010-ben, a Mexikói-öbölben történt szennyezésért. 790 millió liter olaj ömlött a tengerbe. 11 ember meghalt, és iszonyatos számadatok kerültek nyilvánosságra a kipusztított tengeri élőlényekről és madarakról. A hatás mind a mi napig tart…

 

Víz világnapja idézet: 110 éve született Rachel Louise Carson, ökológus tengerbiológus

 

A víz, mint üzlet


Azt eddig is tudtuk, hogy a palackozott „ásványvíz”-nek hívott víz forgalmazása több milliárd dolláros üzlet, de az még nincs a köztudatban, hogy az olajbáróknál gazdagabbak lesznek a „vízbárók”, a vízkészleteket felvásárló üzletemberek. Amíg az olaj helyett lehet más megoldást keresni, addig az ivóvíz létfeltétel, semmivel nem helyettesíthető. A sósvíz tisztítása pedig rendkívül drága, ezért még mindig jobban megéri sok száz kilométeres távolságból hozatni. Mi következhet ezután? A tiszta levegő árusítása?


Nemrégiben olvashattuk, hogy La Pazban a vízhiány miatt szükségállapotot hirdettek, és a vízhasználatot szigorúan ellenőrizte a katonaság. Ez az első ilyen nagyvárosi kényszerhelyzet, de sajnos számíthatunk rá, hogy a jövőben nem egyedi eset lesz…

Víz világnapja Indiában


A városi és a vidéki Indiában a felszín alatti víz a legfontosabb ivóvízforrás. A víz iránti igény riasztó sebességgel növekszik, a talajvízszint csökken. India éghajlata nem különösen száraz, de csapadék többnyire csak a monszun alatt van. Számtalan folyóval és tóval rendelkezik, de a vízszennyezés itt is óriási gondot jelent. Az ország vízgazdálkodási válságát elsősorban az egymást követő kormányok kudarcai okozták, hiányoznak a megfelelő vízvédelmi jogszabályok, a vízvisszaforgató infrastruktúra. Jelenleg a vidéki népesség 30%-ának nincs tiszta ivóvízhez való hozzáférése. A megoldás egyik leghatékonyabb módja az esővízgyűjtés.

Olyan kiemelkedő társadalmi aktivisták dolgoznak a víz tárolási technikájának kialakításában, mint Rajendra Singh. Róla részletesen olvashat a „Víz Nobel-díj” az indiai Radzsendra Szinghnek, mert képes megmenteni a bolygót c. cikkünkben.
Kolkata, a nyüzsgő megapolisz majdnem 750 millió liter szennyvizet termel minden nap.


A világ egyetlen teljesen működőképes szerves szennyvíztisztító rendszere működik itt. A napsütés, az oxigén és a mikrobiális hatás segítségével jött létre, mint egy ökológiai varázslat.

Végkövetkeztetés: legyen minden nap a víz világnapja


2012-ben jelent meg először az az ábra, mely a Föld vízkészletét mutatja. Bár bolygónk felszínének 70 százalékát víz borítja, ez a Föld sugarához képest nagyon sekély. Mennyi az összes friss víz, amely az emberek és minden más élőlény számára szükséges a túléléshez? A nagy kék gömb képviseli a világ teljes víztartalékát, a mellette levő kicsinyke gömb, 2.5% az édesvízkészletét, amelynek 98 százaléka nem hozzáférhető az ember számára (sarki jégtakarók, gleccserek és mélységi talajvíz). A legkisebb kék pötty a felhasználható vízmennyiség. Kanada édesvíz-készlete a legbőségesebb, ott van a világ édesvíz-tartalékának egynegyede.

Az átlagember hivatkozhat arra, hogy a globális vízszennyezési problémák nem személyes ügyek, egy ember nem tudja megoldani. Igaz. Ugyanakkor a saját életében mindenki tehet egy keveset. Vannak, akik nem vásárolnak műanyag palackban vizet, csak környezetbarát háztartási tisztítószert vesznek, nem permeteznek mérgekkel stb. Mások a fentieket belátva az erőszakmentes táplálkozást választják, hogy ezzel is hozzájáruljanak a vízkészlet megóvásához. Ha vegetáriánusok, főleg ha vegánok leszünk, máris sokat tettünk a tiszta vízért.

Ökológiai lábnyom a víz felhasználásakor is keletkezik: az elfogyasztott és beszennyezett víz mennyisége adja, melyeket több tényező is befolyásol. A változáshoz fel kell végre ismerni, hogy a jelenlegi állapotok lassan visszafordíthatatlan következményeket okoznak, ha nem teszünk ellene. Vajon a tiszta ivóvíz mindenkinek a célja? Vajon a technológia és az emberiség felelősségérzete egyforma ütemben fejlődik? Vajon milyen a mi ökológiai lábnyomunk?

Joomla SEF URLs by Artio