Ma már mindenki számára ismert az ökológiai lábnyom fogalma. Az ökológiai lábnyom csökkentése kapcsán környezetvédelem, ilyen-olyan ipari beruházás, kapcsolódó innováció jut eszünkbe.

 

Ökológiai lábnyom csökkentése Föld napja alkalmából

Ijesztésképpen szó esik üvegházhatásról és globális felmelegedésről is. Megoldásként mindig valami világméretű befektetést tár elénk az üzleti világ, vagy ki tudja, ki. Mintha csak nem volna kihatással az egyén életmódja a világra. Ó, igen.

Ekkor jön képbe a bicikli és kerékpárút biznisz, az ökoturizmus biznisz, energiatakarékos izzó biznisz, napelem rendszer biznisz, a nemzeti parkok védelme, jegesmedvementés, vagy a szelektív szemétgyűjtés. De vajon mi a helyzet az egyén életmódjával? 

 

Írta Elek Mohini


Gondoltunk e már arra, hogy mekkora ökológiai lábnyomot hagy maga mögött a húsevő, s mekkorát a vegetáriánus? Ezt a témát járjuk picit körbe Föld Napja alkalmából. Méghozzá táplálkozás szempontjából.


Ökológiai lábnyom kiszámítása

Mi az ökológiai lábnyom? Az ökológiai lábnyom számítás során hatféle földhasználati típust különítenek el. A növénytermesztésre használt szántóföldek, legelők, halászterületek, erdőterületek, beépített iparterületek, karbonnyelők. Vegetáriánus és húsevő életmód esetén e területek felhasználása lényegesen eltér.

 

Ökológiai lábnyom csökkentése vegetáriánus táplálkozással

 

Az ökológiai lábnyom jelentése


Az ökológiai lábnyom jelentése a Wikipedia szerint a következő: „Az ökológiai lábnyom egy erőforrásmenedzselésben és társadalomtervezésben használt érték, ami kifejezi, hogy adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez. A kifejezés William Rees és Mathis Wackernagel kanadai ökológusoktól származik. Ez az érték kiszámítható egyes emberekre, csoportokra, régiókra, országokra vagy vállalkozásokra is.”

Ökológiai lábnyom a vegetáriánus táplálkozás tükrében

Lássuk hát, hogy miként hat a Földanyára hústermelés. Néhány döbbenetes adat. reális újragondolás.

Szántóföldek gazdaságossága


A vegetáriánus életmód céljára fenntartott szántóföldeken a megtermelt gabona, zöldség, gyümölcs közvetlen a fogyasztóhoz jut el, vagyis emberi fogyasztásra termelik. A szántókon termelt takarmány viszont az állattartókhoz kerül.

Az állattenyésztők a gabonát az állatok felhizlalására használják fel. 1kg sertéshús előállításához hozzávetőleg 4kg takarmány használnak fel. Gondoljunk csak bele! Mennyivel gazdaságosabb lenne, ha kihagynánk az állatok hízlalását és a megtermelt gabonát közvetlen élelmiszerként használnánk fel. Jóval kevesebb területet kellene szántóvá alakítani és több erdőterület maradhatna meg.

Trópusi esőerdő


Az erdőterületek zsugorodása és az állattartás párhuzama jól látható Brazíliában. Percenként két focipálya méretű őserdőt vágnak ki, majd a fát a helyszínen elégetve szántóvá alakítják a területet. Az így nyert földek többségét szójával vetik be. Ezt magas tápértékű szóját ugyancsak az állattenyésztés használja fel. Sertések, marhák és csirkék fogyasztják el.


Halászati területek


A halászati területek is egyre nagyobbak. Ma már azokat az apróbb halfajokat is kifogják, amiket régebben visszadobtak. Ezek az apró halak planktonokkal táplálkoznak és evés közben, mint egy filter megtisztítják a vizet. Kihalászásukkal a víz minősége is romlik. Mivel emberi fogyasztásra ezek a halak nem alkalmasak belőlük halliszt készül. A hallisztből sertések és csirkék számára készül táp. A hallisztre akkora a kereslet, hogy az előállítók nem tudják kielégíteni az igényeket.


Metán szerepe a klímaváltozásban


A beépített ipari területek terén nem lenne szükség istállókra, vágóhidakra, hűtőházakra és ezeket kiszolgáló épületekre. Jelentős mértékben csökkenthető lenne ezen épületek megszűnésével a káros anyagok kibocsájtása. Itt jön képbe a húsfogyasztás és a klímaváltozás kérdése: metán gáz kobocsátás


Vízfogyasztás


Az állattenyésztésben a vízfogyasztás drámai. Egyenesen vízpazarlásról beszélünk. Példaként 1 kg marhahús előállításához 15000 liter víz szükséges, míg 1kg búza 1000 liter víz felhasználásával az asztalunkra kerülhet.


Mi a helyzet a fehérjékkel?


A vegetáriánus táplálkozás ellen kardoskodók egyik érve, hogy a vegetáriánus életmódot követve nem lehet elegendő fehérjét bevinni a szervezetbe. Ha azonban összehasonlítunk néhány hüvelyes zöldséget húsok fehérjetartalmával rögtön látjuk, hogy ennek az ellenkezője igaz. 100g marhahús 16g fehérjét tartalmaz, a csirke 23g, a sertés 21g-ot. A szárazbab 22g, a sárgaborsó 21g, a lencse 26g fehérje tartalommal bír. Egyébb érvek a vegetáriánus táplálkozásról a Vegetáriánus táplálkozás melletti érvek c. cikkünkben olvashatók.


A vegetáriánus étrend összeállítása biztonságos és egészséges módon ma már nem kihívás. Igazából sosem volt az. Ami viszont egyértelmű, hogy az Ökológiai lábnyom csökkentése a vegetáriánus táplálkozással igenis lehetséges.

"A legtöbb, mit ember tehet a Föld jövőjéért, hogy vegetáriánussá válik. Semmi sem olyan üdvös az emberek egészsége szempontjából, és biztosít nagyobb esélyt a Földünkön lévő élet túlélése érdekében, mint a vegetáriánussá való fejlődés." Albert Einstein


Hiszem azt, hogy Isten adta szabad akaratunk gyakorlásával képesek vagyunk gyermekeink számára egy élhetőbb jövőt teremteni. Kérlek téged, hallgasd meg Földanyánk segélykiáltását és tégy meg minden tőled telhetőt! Mutassunk példát gyermekeinknek és oktassuk őket!

 

 

Joomla SEF URLs by Artio