A világ egyik legnagyobb múzeuma, a londoni British Museum különleges kiállítással lepte meg látogatóit. Asszám leginkább híres teájáról ismert, most azonban a világ elé tárja kincseit. Ezt az északkelet-indiai államot a régmúlttól a máig tartó varázslatos selyemszövése is világhírűvé tette. A legújabb londoni tárlat címe: Krisna Asszám kertjében. A kiállítás fő vonzereje az a kilenc méter hosszú „Vrindávani vasztra” (Vrindávani ruha), mely a 17. századból fennmaradt legnagyobb asszámi textil. Teljes egészében még soha nem volt kiállítva. 

indiai selyem.jpg

A világ egyik legértékesebb selymét Indiától kaptuk. Az asszámi muga, az aranyfényű vadselyem. De a krémes-fényes ezüst színű, a ragyogó fehér vagy törtfehér színű selyem is közkedvelt, valamint az erőszakmentes selyem, melynek előállításához nem kell a selyemhernyókat elpusztítani. Ez a selyem puha és meleg, rendkívül népszerű, mint ruha, kendő és paplan. A selyemfonál előállítása Asszám tartomány hagyományának és kultúrájának szerves része. Soalkucsi, a selyemfalu a régió textilipari központja. Híres minőségi termékeiről, melyek nemcsak Asszámban, India más részein és külföldön is rendkívül keresettek. A Brahmaputra folyó partján fekvő nemzetközi hírű falucskában a szövés hagyománya a 11. századra vezethető vissza.



indiai textil.jpg

Soalkucsi egy ősi kézműves falu, az itteni takácsok pamut-textil, selyem-textil valamint khadi ruha előállításával foglalkoznak. Bár Soalkucsi a központ, a Brahmaputra völgy szinte minden részén a vidéki háztartások kiváló minőségű selymet és varázslatos színű és hímzésmintájú selyemruhát állítanak elő. Az etnokulturális Asszám textilipara a különböző típusú pamut anyagú ruhákról, az egyedi hímzésmintákról és a csodálatos színkombinációkról nevezetes. A nők többsége gyakorlott selyemszövő, de a kézi szövőszékek mellett ma már a gyári félautomata rendszer is megtalálható.

Mahátma Gandhi négy alkalommal látogatott Asszámba. Először 1921-ben, mert „szerettem volna egy pillantást vetni erre a földre és az itt élő emberekre” – írta a Young India folyóiratban 1921. szept. 1-én. Utoljára pedig 1946 januárjában. Tudvalevő, hogy a Mahátmának szívügye volt a hazai szövőipar fellendülése, a hagyományos indiai viselet, a khadi, mely egyben a gyarmati uralommal szembeni ellenállást is jelképezte. Asszámban még őt is meglepte a különböző minták és színek varázsa, a selyemszövés művészetének és a khadi ruha előállításának az a magas foka, amit ott tapasztalt. Megmutatták neki az egyik tervező munkáját, mely Gandhidzsít mosolygós arccal ábrázolta. A szövött kép oly finom volt, hogy még a két törött első foga is látszott.

 

indiai tradicionális festmény Asszam államból.jpgTradícionális ásszami festmény

A 15. századi vallási-kulturális mozgalom, a vaisanavizmus és a bhakti egy új dimenziót adott az asszámi kultúrának. A Krisna-centrikus odaadó imádat bámulatos munkákra inspirálta a szövőipart. Ennek legismertebb alkotása a most kiállított „Vrindávani ruha”. Megjelenítették a Bhágavata Purána szövegét, vagyis néhány képet Krisna Vrindávanban töltött éveiből. A selyem 12 különböző sávból áll, s a minta Krisnáról szóló jeleneteket is tartalmaz, sőt az ősi Bhágavata Purána egyik versét is beleszőtték. Ez a mérhetetlenül bonyolult, kifinomult szövési technológia mára már kihalt Indiában. Tibetben is találtak hasonlót az 1903-1904-es expedíció során, melyről annak idején Rudyard Kipling tudósította a The Times-ot.

 

Rámájana textília a New York-i Metropolitan múzeumban
Metropolitan Művészeti Múzeum, New York
 
Ezen a képen egy kivételesen finom, nepáli anyagdarab látható, ritka túlélője egy fontos textil-művészeti műfajnak, az ábrázoló hímzésnek. Valószínűleg egy ruhadarab része, melyet a vaisnava papok viseltek istentiszteletek alkalmával. A központi mezőben a Rámájana egyik drámai csatajelenete elevenedik meg. Rávana látható harci szekerén, és feltűnik a hősi hármas: Ráma, Laksmana és Hanumán a szekér fölött.



A londoni kiállítás, melyet egy azonos című, gyönyörűen illusztrált könyv is kísér, augusztus 15-ig tekinthető meg. 

Kapcsolódó cikkek
Joomla SEF URLs by Artio