Miért is kellene megszabadulni a ragaszkodástól? Érthető, hogy a félelem és a harag nem kívánatos. De mi a baj a ragaszkodással?

Ragaszkodás és szenvedés

 

víta rága bhaja krodha
man majá mám upásritáha
bahavo gjána tapaszá
pútá mad bhávam ágatáha

 

"Megszabadulván a ragaszkodástól, a félelemtől és a haragtól, teljesen elmélyülvén Énbennem, oltalmat Énnálam keresve már sokan megtisztultak a múltban a Rólam szóló tudás által, s így felébredt bennük az Irántam érzett transzcendentális szeretetet."

 

Leveles Zoltán elemzése

Krsna tovább tanítja Ardzsunát. Ardzsuna egyre mélyebb tanításokat kap, mert érdeklődően és tisztelettudóan hallgatja Krsnát. Ardzsuna hozzáállása elengedhetetlen az önmegvalósítás ösvényén haladó gyakorlónak. E versben, bátorítást kapunk Krsnától. Igazolja saját szavait.

Megtudhatjuk, hogy a Bhagavad gítá tanítása már célba juttatott a múltban megannyi gyakorlót: felébresztette szívükben a transzcendentális Istenszeretet. Eszerint az emberi élet küldetése a transzcendentális szeretetet felébresztése és táplálása. Ez a fajta lelki szeretet képes valódi belső békéhez juttatni a gyakorlót.

E transzcendentális szeretetet megtapasztalva a gyakorló újra és újra vágyódik erre a nemes ízre. Ahhoz azonban, hogy megtapasztalhassuk a transzcendenst, meg kell szabadulnunk a ragaszkodástól, a félelemtől és a haragtól. Mindez egy tapasztalt tanító segítségével lehetséges.

Amikor a ragaszkodásról esik szó, akkor mindig az anyagi ragaszkodásról beszélünk. Nem közömbösségről. Nem is arról, hogy ne ragaszkodjunk lelki gyakorlatainkhoz. Csupán arról, hogy ne bizonytalan dolgokhoz ragaszkodjunk. Ne ideiglenes dolgokhoz. Ne olyanhoz, aminek vagy akinek kezdete és vége van. 

Joomla SEF URLs by Artio